2009. november 25., szerda

Romhányi farvizén új rímhányó farvizel... evickél

Parádés, a legnagyobbjainkhoz méltó versparódiákba botlik azonnal, aki felüti Darvas László Grotex című "felnőttképeskönyvét" (Barlang kiadó, 2009, rajz. Felvidéki András)


(klikk a nagyításhoz) Ez szerintem zseniálisan jó.
Eztán ez a versike fogadja az olvasót, egy aranyos, terpeszkedő csacsi rajzával:

Csacsizsoltár

Engem nem zavar a
bőgése sem,
van benne áhítat
bőségesen,
s bár nem jut túl az
ián:
mi tánn szebban daloltunk a
litán?!
(ián)




Alapvetően szójátékok a versikék. Néha telibe talál, néha erőltetettnek tűnt számomra - de lehet, épp ezek nyerik majd el mások, főleg a kisebbek tetszését, elvégre a gyerekelme nyitottabb, mint amilyen hatósugarú az én mentális járókeretem.

Nem csak színvonalában vegyes a kötet: pl. egy "gyerekes" strófát olyan versike követ, amely a karbantartás/szarbantartás-tréfára épít, és ez mégiscsak nóvum gyerekvers-irodalmunkban...

Vannak igen egyszerű, de jópofa viccekre kihegyezett versikék - amelyeknek lehet, hogy nem használt a megverselés, de ezt döntse el ki-ki magában:

Előkészület

Felbrúzolok az ördög honlapjára
(www.kenkoves.hu)

megnézem, milyen a pokol,

ha lefagy.


A bűn rossz versikéket nem idézem, mégiscsak egy ajánló ez a poszt, és nem lebeszélő, azokat az oldalakat lekvárral tapasszátok össze...

Ha a szerző türelmetlen,
s jótanácsra nem vár:
kritikusabb olvasója
fegyvere a lekvár.

(Elnézést e verses, adhoc merényletért - Sz'fül :)

Bizony elkelt volna egy szigorú szerkesztő. Egy versében utal Romhányira, és a most következő szójátékra: meddőhányás ez néha.
Szóval, a nagy Rímhányó klasszikusához nem ér fel, de pl. már majdnem méltó társa a szintén bravúros, játékos félig gyerek-, félig felnőttverseket író Havasi Attila 1001 magányos rinocéroszának. (Hogy még egyet ajánljak. De őt már csak antikváriumban leled fel.)

Nincsenek megjegyzések: