2010. február 28., vasárnap


hát kellett a 26 féle sör aktív kóstoltatása, hogy aztán éjfél után orosz guggolóst táncoljak egy kolleginával a cég díszterme előtt...

2010. február 26., péntek

juteszembe, tegnap láttam Vacskamatit - talán Ágh Istvánnal. Sajnos ők nem a Franczia Insztitútba tartottak.

2010. február 25., csütörtök


rég volt ilyen

by Olga Onischenko
seggrészegen előtör belőlem az ember, és nyálas / bohókás leveleket írok reménytelen ex szerelmeknek illetve csak barátnéknak... (haveroknak azért ilyet nem...) És a legvicesebbtanulságosabb, amikor józanul, másnap visszaolvasom a válaszukat (már ha írnak), és amiket ők tök komolyan megválaszoltak...
(ps.: sértöggyé meg,és csak józan leveleket kapsz)

2010. február 23., kedd

jelentős javulás áll be az életminőségemben, most hogy a Ferenciek terén is nyílt egy Lipót pékség... és héttől este nyolcig nyitva.

tumultus

Féllábon állok a tömött buszon, az ajtó mellett, a második lépcsőfokon - a másikat csak lóbáltam, olyan ez mint félig a súlytalanságban. Mások 20 10 millió dolcsit adnak érte, én csak 9 ezer huf-t...

(Vázlatok a nézd mindennek a másik oldalát is c. kurzushoz)

2010. február 20., szombat

hány fecske csinál nyarat?

A konyhaművészet: harc az elemekkel.
Valami sztárt idéznek a sportbúlvárhírekben, a nevét az elején mondták, nem figyeltem fel rá, csak a végén: fogadalmat tett, hogy 30 éves kora után felhagy a sporttal.
Messze lemaradál, öcsi!

2010. február 17., szerda

ezekre ébredtem

kispolski elé eszkábált hóekét láttam ma, meg a metrón egy anyukát pöttöm kislányával, akik felváltva beszéltek angolul és magyarul.

2010. február 14., vasárnap

ócsított darabáru

2010. február 10., szerda

Sok mindenre képes a hülyemagyar, ezt a populációt nehéz alábecsülni: ma olyat láttam, hogy visszatolat a körforgalomba és -ban, mert túl korán ment ki belőle.

így legyen mindig igazam

- Ki ez a Bartis? - kérdezte a könyvtárosnő, amikor átvettem tőle Nyugalom c. hangoskönyvet.
- Az öreg Bartis fia - válaszoltam, és magam is meglepődtem, milyen helytálló néha a népi mondás.

2010. február 8., hétfő

sírva írok vicces kommenteket. orvosilag ez már a vég?
meddig tart a vezeklés? meddig?

2010. február 4., csütörtök

éérted?

Lappang, mint mozzarellában a bivalyszerelem.

2010. február 3., szerda

'10 januári olvasónapló

Megint újraolvastam az Őfelsége pincére voltam-ot és elindítottam vele a világ mindenkori legjobb 10 könyve polcot a molyon; rájöttem, hogy Kehlmann nagy bűvész: első, remek könyve óta csak a hírnevéből él, vagy lehet, hogy csak gyengélkedik - bár az ilyet szimulánsnak hívják; egy kolléga az orrom alá nyomott egy érdekes vallásos regényt, és láss csodát, tetszett A viskó, mert abszolút  felszabadult fantáziával írták, nem dogmatikusan - bírálói olykor azok; Tóth Kriszta kisprózáját csak versei múlják felül; Iancu Laura talán a maga számára is világossá tette, bár ebben nem bízom annyira, hogy érdemesebb prózával próbálkoznia, mint versekkel; olvastam tovább a bohémiaiakat, sajnos nem sok szerencsével: sok ott is a béna, sőt, találtam még gyenge skandinávokat is, ilyenkor úgy fáj a szívem... túl elfogult vagyok; Bohémia ügyében még kitartok, a következő hónap még a cseheké lesz (aztán nekilátok az izraeli íróknak, hogy naprakész legyek valamelyest az árpilisi díszvendégekből a könyvfesztiválon); láttam felépülni A katedrálist és láttam a 13. századi jövőjét is... ecetera ecetera.
Végigfuttatva a szemem a havi listán, az egyik legüdítőbb emlék A királynő olvas c. angol kisregény; a legnagyobb csalódás pedig Szerb Antal VII. Olivére: talán sokkal többet vártam tőle? Nagyon érdekes felfedezéseket is tettem, C. Dexter nyomozójának története eléggé zavarbaejtő; másrészt megismerkedtem egy végtelenül meseszerű házmesterrel, egy elegáns sündisznóval.

2010. február 2., kedd

mindig szerettem vón' egy balkónt

(via)

érted?

 
Lejárt szavatosságú placebo.

az Palkó nótájára

(...)
Elmém csak téveleg széllyel kétségében,
Mint vasmacska nélkül gálya az tengerben
Kormányeltörésben,
Nincsen reménsége senki szerelmében.

2010. február 1., hétfő

ha mégis, akkor sem

a szomszéd lány... a szomszéd cég de inkább az egész kerület az egész város legszebb nője, smaragd szemekkel, állandó vakító mosollyal együtt mentünk haza hívott egy darabig menjek vele vonattal majd átszállok villamosra később még gyorsabb is lehetett volna de káosz a pályaudvaron rendőrök tartották vissza a szerelvényt valamiért a később induló előbb ment el az orrunk előtt mi végig beszélgettünk nevettünk többször megérintett a meleg kezével interperszonális meta kommunikáció ez az egyik szakterülete is régen mikor még nem ismertem hallottam egy beszélgetését a buszon valakivel hogy éppen költöznek ágyneműt vettek éppen hazaérve fel iwiw igen házas.