2009. október 9., péntek

Cápa

(mert állítólag a nagy szája nyomán kapta ezt a becenevet, szóval a "kapát" nyugodtan magyarosítsuk vissza...)Két kép ragadt meg bennem leginkább ma a Müpában: egy felszabadult francia városban, az elhagyott tank tornyán egy pici fiúcska csücsül és önfeledten túrja az orrát...
És egy pesti kép: olyan kis idővel lehetünk Budapest felszabadulása után, hogy a képen lévők talán még hallják a csaták zajának visszhangját a budai hegyek felől... szóval még minden friss rom, a pesti rakpart sétányán még állnak a barikádok, ám a magas téglahalmokat egy díszes, nagyobb spanyolfallal körítik el az ettől csak fél méterre (ki)fekvő kávéház nyüzsgő teraszától... Leírhatatlan.
Ezekhez nem csak ott kellett lenni. Gyorsaság helyett pedig lassúnak kellett lenni.

Nincsenek megjegyzések: