2009. augusztus 12., szerda

Királyi farkak nyomában

"Guy Breton nem kisebb feladatot tűzött maga elé, mint azt, hogy bemutatja valamennyi francia uralkodó és vezető politikus szerelmi ügyeinek történetét, a frank Klodvigtól egészen a XIX. századig." Erről szól ez a kissé ponyvaízú könyv, de nem erről akarok írni, ez csak apropó: tényleg szeretnék már látni egy törikönyvet, ami megmutatja, hány háborút indítottak pusztán azért, mert valakinek iránytűként állt a farka egy szomszédos királylány felé, illetve egyáltalán: mikor jelenik meg ama szürke eminenciás, aki a a kanos hadvezér fülébe súgja, nem csak ezért érdemes bevonulni a szomszéd tartományba, sőt, menjünk a másik irányba, ott még több a harács lehetősége, és majd inkább megvásároljuk azt a tangás királylánt, nem lerohanjuk, Fenség. Szóval a racionalitás a káoszban, az érdekelne.
Nem mintha nem lenne mindegy. Igaz, legalább az iraki háborút már nem kötötték össze eposzban Monicával az Oválisból, úgy Iliászosan.

3 megjegyzés:

Izolda írta...

"mert valakinek iránytűként állt a farka egy szomszédos királylány felé"

Vizuális típus vagyok. Elképzeltem. Nagyon röhögtem.

pável írta...

majd igyekszem máskor is :)

pável írta...

hmm, "álló fasszal előre" - volt a jelszó a kis Garlóczy tengerészes regényében... állítólag ezt a mondatot lopta, de nem tudom kitől...