A korábbinál azonban jóval mélyebben merítünk - még ha ez a számok fényében nem is tűnik annak, lévén a hazai éves kiadványok száma 13-15 ezer. Ám ebben a húsipari szabványok, iskolai évkönyvek és a kifestők is benne vannak, és az egyéb, igazán csak szakemberek szóló munkákat leszámítva úgy kb. 200 könyv jelenik meg hetente. Őket tizedeljük meg Nektek.
A kötetek a következő tematikus csoportokba kerülnek:
Filozófia/Lélektan, Vallás, Társadalomtudományok (szoc., pol., tört., néprajz), Természettudományok, Művészetek/Sport, Irodalom, Irodalomtudomány - és egy kortárs magyar irodalmi bónusz: válogatás az első kötetesekből.
Vallás
Péter-apokalipszisford. Pesthy Monika, szerk. Puskás Ildik - Simon Róbert
Corvina
eschatologia, apokrif irat, apokalipszis, bibliakutatás
Egy kuriózum a Kr. u. 2. század első felében keletkezett Péter-apokalipszis közreadása jegyzetekkel, kommentárokkal. A klasszikus etióp eredetiből fordító Pesthy Mónika egyetemi tanár Károlyi bibliát idéző veretes nyelvezete igazi irodalmi csemegét jelent. A fordító alapos munkáját dicséri a szöveget kísérő tanulmány is, amellyel bátran azonosulhatunk, amennyiben a magyarázó a kereszténység legkevésbé rokonszenves elképzeléséről, nevezetesen a halál utáni örök szenvedésekről nyújt újszerű, eredeti megközelítésű elemzést. Eszerint e dantei kínzások - melyek közvetve vagy közvetlenül, nagy hatást gyakoroltak a középkori vizionárius irodalomra, a későbbi korok apokaliptikájára és természetesen a Divina Commedia szerzőjére is - mélyen embertelenek és semmi közük a jézusi tanításokhoz. Ilyen értelmezési keretben érdemes olvasni az Olajfák hegyén tanítványaival, főként Péterrel beszélgető Jézus utolsó ítéletre vonatkozó vízióit. A röviden elintézett mennyei világ után a pokolbéli viszonyok leírása élénk képzeletről tanúskodik, helyzetrajzainak nagy része a későbbi pokol-látomások állandó anyagává vált.
Társ.tud.
Pogátsa Zoltán: Álomunió. Európai piac állam nélkülNyitott Kvműhely
integráció
Vajon mikor és mi módon várható, hogy valóban felzárkózunk az "előttünk járókhoz"? Milyen belső logikai rendszer húzódik meg az európai integrációs folyamatok között? Van összefüggés hazánk piaci szereplése és a rendszerváltás között? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ a szerző művében, amelyben elsősorban az egységes belső piac és az eurózóna válságát elemzi. Kötete első felében a keleti bővítések utáni EU-ról ír: tisztázza annak narratíváit, összehasonlítja Thatcher és Delors Európáját, áttekinti a Európa ötlépcsős gazdasági modelljét, és ír hazánk EU-ban elfoglalt helyéről. A könyv további részében egyéb tagállamok (Írország, Görögország, Szlovákia) példájának tükrében járja körül a témakört, külön fejezetben tárgyalva a nem EU-tag Svájc, Norvégia és Törökország esetét.
Jankovics Éva: Lédererné, mi van a kosárban? egy hátborzongató gyilkosság igaz történeteAthenaeum
dokumentumregény
"Lédererné, mi van a kosárba'? / Kodelkának keze, feje, lába." A második világháború előtt született nemzedék körében széles körben ismert volt ez a mondóka, amely egy kuplé szövegének első két sorát őrizte meg. A dal pedig a húszas évek leghíresebb és legborzalmasabb gyilkosságát idézte meg. 1925-ben Léderer Gusztáv csendőrhadnagy és felesége Schwartz Mici megölte a feleség szeretőjét, Kodelka Ferenc húsgyárost, akitől nyolcvan millió koronát csaltak ki. A gyilkosságot úgy próbálták leplezni, hogy áldozatukat feldarabolták, a testdarabokat pedig bőröndökben kicsempészve a Dunába dobva akarták eltüntetni. A bűntett azonban hamarosan kiderült, és a nagy sajtónyilvánosság előtt lefolytatott perben Léderert halálra, feleségét életfogytiglani börtönre ítélték. A dokumentumregény a per eredeti levéltári forrásaira támaszkodva mutatja be meg a bűntény történetét. Az elbeszélésből a nyomozás és a bírósági tárgyalás menetén túl megismerhetjük a két bűnös személyiségét és életsorsát. A szegény sorból származó nő mindenre hajlandó volt az anyagi boldogulás érdekében; a brutális személyiségű férj pedig a hírhedt Prónay-különítmény tagjaként vett részt a fehér terrorban.
Simándi Irén: Küzdelem a nők parlamenti választójogáért Magyarországon, 1848-1938Gondolat
nőmozgalom, Magyarország
Miniszter úr, Miniszter úr, / Ó lágyuljon meg a szíve: / Választhasson már a szegény nő, / Úgy aktíve, mint passzíve! (Feminista fohász Vázsonyihoz, 1918). A nők emancipációja, különösen a politikai jogok egyenlősége hosszú fejlődés eredménye. A történész szerző számba veszi az előzményeket (1848-1917): a polgári parlamentarizmus kezdeteit, bemutatja a kibontakozó feminista mozgalom tevékenységét. Ezt követően külföldi példákkal párhuzamba állítva vizsgálja a választójogi törvényhez vezető utat (1917-1919). A két világháború között beterjesztett választójogi törvénytervezeteket (1922-es, 1925-ös, 1938-as) Simándi a parlamenti vitákkal együtt elemzi, így nemcsak a végeredményt, de a támogatók és ellenzők érvrendszerét is megismerhetjük.
Karácsony Sándor: A magyar észjárásSzéphalom
néplélektan, szociálpszichológia, magyarság
Karácsony Sándor legnépszerűbb írása utoljára 1985-ben jelent meg. Azokat az olvasókat várja, akik a jellegzetes magyar gondolkodásmódról nem csupán délibábos elméleteket, hanem összefogott, az egész magyar társadalmi életre kiterjesztett, nagyívű esszéket akarnak olvasni. A három különálló írásban foglalkozik a sokat bírált magyar tulajdonságokkal is, a szalmaláng-lelkesedéssel, a csömörig menő passzív rezisztenciával, amelyeket éppenséggel a túlélés, sőt (pl. a tudományos felfedezéshez nélkülözhetetlen intuíció, a vészhelyzetben lehetetlent vállaló tett kapcsán) az alkotóerő zálogának lát. E lelki struktúrát vetíti rá az iskolarendszerre, ebből a szempontból határozza meg az elemi és a középiskola, valamint az egyetem célját, szerepét a sajátos magyar társadalomban.
Vise, David A. - Malseed, Mark: A Google sztori[két lelkes diák megváltoztatja a világot]
K.u.K. K.
internet
"Ne légy gonosz!" - ezt a - modern üzleti életben nagyon is szokatlan - mondatot választották vezérelvül a világ legnagyobb, legelterjedtebb, s ezáltal legtöbb felhasználót magáénak tudható keresőrendszerének alapítói, a még stanfordi diák korukban barátságot (és szövetséget) kötött orosz származású Szergej Brin és Larry Page. Hogy ehhez mennyire tartotta magát a Google stábja, arról nagyon is megoszlanak a vélemények - afelől viszont kétség sem lehet, hogy történetük az utóbbi húsz év egyik legnagyobb sikersztorija. Ennek legérdekesebb és legjelentősebb epizódjaiba nyerhetünk bepillantást ha fellapozzuk az amerikai szerzőpáros kötetét, akik a részletes Google-krónika lejegyzésére vállalkoztak, Szergej és Larry megismerkedésétől napjainkig. Az olvasmányos - kategóriáján belül a legszínvonalasabb - bulvárstlíusban megírt, magánéleti és szakmai kulisszák mögé (persze mértékkel) bepillantást engedélyező, számos anekdotát, kapcsolódó cikkeket, idézeteket bőséggel tartalmazó könyv függelékkel zárul.
Sausic Attila: Berlin utcáin. Köztéri sétafirkákKalligram
képzőművészet, helyismeret, Berlin
Sausic Attila a német világváros egy sajátos szeletét tárja a hazai olvasóközönség elé. Berlin utcáin sétálva jó újságírói vénával kommentálja a város köztéri szobrait, plasztikáit, objektjeit, olykor épületeit. Kereken ötven alkotást foglalt kötetébe, s természetesen nem megy el szó nélkül az általuk megidézett történelem mellett sem. Az egy-egy teljes oldalt kitöltő színes fotók mellett a rövid - ugyancsak egy oldalas - szövegek igen informatívak, s jócskán tartogatnak meglepetéseket. Marx és Engels alakja, az NDK-s fel maradványa már önmagában is beszédes, mégis érdemes elolvasni a szerző értelmezését, melybe érdekes történetek és hazai emlékek fonódnak. Így fordulhat elő, hogy a Gorgóhoz a józsefvárosi házak hulló vakolata társul, a treptow-i szovjet katonához Osztyapenko és Lajka kutya, s ilyenformán tartozik ide, hogy Tolnai Ottó rózsaszín flamingóvá varázsolta a berlini utcák felett ívelő csővezetékeket.
Zeidler Milós: A revíziós gondolatKalligram
trianoni békeszerződés, revizionizmus
A történelmi Magyarország felbomlásának folyamatát, a trianoni Magyarország társadalmi és gazdasági kereteit, a korabeli magyar külpolitika útkeresését tudományos igényességgel feltáró kötet, a 2001-ben megjelent kiadvány bővített kiadása. A szerző objektív történelmi háttérrel vázolja föl az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását és a trianoni békeszerződés rendelkezéseit, majd ennek függvényében elemzi a 20-as évektől a magyar kül- és belpolitikát, a revíziós terveket és annak propagandáját, kultuszát, egészen Magyarország második világháborús szerepvállalásáig, a revíziós külpolitika kudarcáig. A két háború közötti irredenta politika és propaganda érvei napjainkban ismét a közbeszéd részét képezik, és bár elfogadottságuk nem olyan széles körű, mint a 2030-as években, jelenlétük a közéletben és a politikában is jól érzékelhető. Fontos tehát - mutat rá a szerző -, hogy közgondolkodásunk teljességében ismerje meg a revíziós gondolat eredetét és lényegét, tartalmának reális és illuzórikus elemeit egyaránt.
Sport
Gubacsi Attila - Barta Balázs: 21 szamuráj. Beszélgetések Magyarország vezető harcművészeivelAxel Média
küzdősport, interjú
A sportok között különleges helyet foglalnak el a harcművészetek. Ennek oka elsősorban az a spirituális és lelki plusz, mások és mindenekelőtt önmagunk megismerésének a lehetősége, ami többé, mássá teszi ezeket az utakat a többi mozgásfajtához képest. A jelen kötetben huszonkét küzdősport huszonegy hazai mesterével ismerkedhetünk meg: Gubacsi Attila és Barta Balázs faggatta őket életfilozófiájukról, pályafutásukról, harcművészettel kapcsolatos tapasztalataikról, gondolataikról. A megszólalók körében ott találjuk többek között Polyák Imre birkózót, Várszegi Rudolf aikido, Galla Ferenc dzsudó, Bánhegyi László kung fu, Patakfalvy Miklós taekwondo, Vadadi Kornél kendo és Robert Lyons shaolin kung fu mestereket, Kassai Lajos lovasíjászt, Szántó Imre ökölvívó-edzőt és Vukics Ferenc baranta-mestert. A portrék mellett a küzdősportok pszichológiájáról, szellemiségéről is remek összképet kínáló, fekete-fehér fotókkal illusztrált kiadványt a harcművészek rövid bemutatása zárja.
Irodalomtudomány
Engem nem tudtak eloltani. Tisztelet Babits Mihály születésének 125. évfordulójánszerk. Székely Sz. Magdolna
Szekszárd,Illyés Gy. M. Kvt.
antológia
Mit jelent Babits Mihály öröksége a mai idősebb és fiatalabb írógenerációk számára? Láthatatlan viszonyítási pont-e még; vitathatatlan tekintélye mellett él-e szelleme, olvassák-e műveit? Ezekre a kérdésekre kínál választ az összeállítás, amelyben kortárs költők, írók (mások mellett Farkas Árpád, Kányádi Sándor, Juhász Ferenc, Móser Zoltán, Lator László, Kukorellí Endre, Parti Nagy Lajos, Lackfi János, Zalán Tibor, Kornis Mihály, Tóth Krisztina, Podmaniczky Szilárd, Rába György, Szkárosi Endre) Babitsról írt, Babits emlékének ajánlott versei, vallomásai olvashatók. Az író születésének 125. évfordulójára megjelent kiadvány könyvészeti szempontból is igényes, főként a kánonképződés, a kultusz, az irodalmi hagyományozódás kérdései iránt érdeklődők fogják keresni.
Erővonalak. Közelítések Térey Jánoshozszerk. Lapis József - Sebestyén Attila - Scheibner Tamás
író
Térey János meghatározó alkotója a kilencvenes években induló írónemzedéknek. A válogatás első, terjedelmes része a Térey-recepció maradandónak bizonyuló írásait közli, míg a második részbe az íróval készült két interjú került. Harmadjára, Térey-olvasás lehetőségei címmel azok a mérvadó tanulmányok olvashatóak, amelyek Térey János életművének keresztmetszetét nyújtják.
Krízis és karnevál. Hamvas Béla emlékezeteszerk. Ambrus Lajos - Domokos Mátyás
Nak K.
író
Hamvas Béla (1897-1968) életműve nem sorolható be az irodalom, a bölcselet egyetlen hazai irányzatába sem. 1949-től közéleti eltiltással sújtják, ami kényszernyugdíjazást, a publikációs lehetőségek teljes megszűnését jelenti. A kortársak így írásainak csak töredékét ismerhették. Bár mostanra az életmű nagyobb része a világhálón és nyomtatásban is olvasható, általános vélekedés, hogy több generációnak kell felnőni ahhoz, hogy Hamvas munkásságát megérthessük. Az Emlékezet sorozat kötete egy szükségszerűen töredékes, de mégis egységes, kézbe vehető konglomerátuma az életműnek. Egyrészt életrajzi adatokat, illetve az író pályáját, életművét elemző írásokat ad közre. Az értékelések, megemlékezések közt Hamvas Bélától olvashatunk: részleteket kiadott és meg nem jelent műveiből, levelezéséből. A jó érzékkel egybeválogatott értelmezések kiemelik a lenyűgöző életmű legfontosabb állomásait.
Leltárhiány. In memoriam Domokos Mátyásszerk. Sebestyén Ilona
Nap K.
író, kritkus
A 2006-ban elhunyt Széchenyi-, József Attila- és Magyar Örökség-díjas kritikus, író, szerkesztő, Domokos Mátyás életművét ismerhetjük meg a Nap Kiadó In memoriam c. sorozatának jelen kötetében az író saját és kortársai írásainak tükrében. Kronológiai sorrendben halad végig a neves irodalmár pályafutásán, elidőzve annak olyan fontosabb állomásain, mint a Szépirodalmi Könyvkiadó főszerkesztőjeként, a Holmi című folyóirat társszerkesztőjeként vagy a Századvég és az Osiris Kiadó irodalmi vezetőjeként eltöltött évek. A fekete-fehér képmelléklettel induló összeállításban Domokos Mátyás saját írásai és levelei mellett olyan pálya- és kortársak kaptak helyet, mint Pomogáts Béla, Kálnoky László, Németh László, Ágh István, Petri György vagy Rónay László.
Onder Csaba: Illetlen megjegyzésekRáció K.
esszé
Hat évvel ezelőtt Onder Csaba egy irodalomelméleti kötettel jelentkezett; ez alkalommal az utóbbi esztendők során született tanulmányaiból, esszéiből készített válogatást. A gyűjtemény szubjektív: "legfőképpen azt tárja elénk, szerzője mit tart ma relevánsnak, (újra)olvasásra érdemesnek eddigi életművéből" - írja Csobó Péter György a fülszövegben. Írásai tematikai szempontokat követve öt fejezetbe rendezve (Groteszk; Ajtó, ablak; Szemérem; Szavak; Dolgok) kaptak helyet a kötetben. Ezek keretei között olyan hazai klasszikusok művei kerülnek elemzésre, mint Berzsenyi Dániel, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Móricz Zsigmond, Csokonai Vitéz Mihály és Borbély Szilárd, kiegészülve a nemzetközi irodalom palettájáról Franz Kafkával, John Fowles-szal, Charles Darwinnal, sőt, J. K. Rowlinggal. A kötetet az eredeti művek lelőhelyeinek felsorolása, a hivatkozott irodalom listája és névmutató zárja.
Pályatükrök. Húsz portré fiatal alkotókrólszerk. Ekler Andrea - Erős Kinga
író
A Pályatükrök a Magyar Írószövetség 40 évnél fiatalabb alkotói közül húsz íróról, költőről ad portrét. Mint minden válogatás, szubjektív ez is. Ugyanakkora szerzők és a pályaképeket alkotó kritikusok, irodalomtörténészek, szerkesztőkszemléleti, irodalomesztétikai különbözősége miatt a kötet lenyomata, tükre korunk magyar irodalmának is.Színes, különleges gyűjtemény, amely a bemutatott írók, költők eddigi életművénkeresztül a kortárs irodalom értékeinek sokféleségét is tükrözi. A kötet teháttöbb szempontból „határátlépés”, így szereplőit, szerzőit tekintve is túlmutat az anyaország fizikai határain.A kötetet Bakos Zoltán az írókról készített művészi, egész oldalas, színes fotóportréi illusztrálják.
Sárközi Mátyás: A bizarr évei. Élet és irodalom Rákosi Mátyás alattKortárs
kulturális politika, Rákosi-korszak
A második világháború végnapjaiban, gyakorlatilag az orosz tankokkal együtt érkeztek meg Magyarországra a kulturális politika későbbi irányítói és végrehajtói (Révai József, Illés Béla, Gergely Sándor), akik azonnal hozzáláttak az irodalmi közélet megszervezéséhez és átalakításához. A már 1945. áprilisában megalakult Írószövetség vezetésében gondoskodtak a kommunista dominanciáról, és az írók, alkotók egyike sem kerülhette el az igazodást a hivatalos irányvonalhoz. Az újonnan szervezett lapok ifjú és elvakult szerzői a dehonesztáló revolver-újságírás retorikáját használó ideologikus "kritikákkal" fenyegettek vagy figyelmeztették a pártvezetés által kiszemelt szerzőket. Különösen kitartóan támadták az Illyés Gyula és Sárközi Márta - a szerző édesanyja - által szerkesztett Válasz folyóirat köré tömörült népi írók csoportját. A korabeli kritikákból és a későbbi visszaemlékezésekből gazdagon idéző szövegben gyakorlatilag az egész korabeli irodalmi közélet felvonul, megtudhatjuk, hogy jelentős és mára már szinte elfeledett írók, költők, kritikusok hogyan viselkedtek ebben a visszatekintve abszurd korszakban.
Zsák Judit: Találkozás egy szellemmel. Kultusz, kiadástörténet, emlékezetÚ-M.-K.
író
A József Attila-kultuszt feldolgozó kétrészes tanulmánykötet első része egyetlen, több részből álló nagy tanulmány, mely a Szabad ötletek jegyzékének viharos hazai és külföldi kiadástörténete, fogadtatása, az internetes megjelentetés körüli pereskedés tükrében érzékelteti, hogyan épül be a költőről való gondolkodásunkba egy kérdéses, irodalmiságát tekintve nehezen megítélhető írás. A második rész tanulmányai a József Attila-kultusz és ellenkultusz posztmodern vetületét veszi szemügyre, Orbán Ottó sajátos, egyéni, kultikus József Attila-képétől Orbán János Dénes ellenkultikus, önreprezentatív József Attila-átirataiig. A József Attila-életmű utóélete, valamint az irodalmi kánon-, kultusz- és hagyományképződés iránt érdeklődők olvasmánya.
Váradi Péter Pál: A nagy székely mesemondó. Benedek ElekKözdok
író, Erdély, album
Benedek Elek (1859-1929), avagy Elek apó az egyik legjelentősebb székely meseíró, akinek születése 150. és halálának 80. évfordulójára emlékezünk idén. Olvashatunk a kisbaconi szülői ház hangulatáról, a székelyudvarhelyi kollégiumi időszakról, a budapesti egyetemi évekről, az újságírói tevékenységéről, majd a trianoni béke után a Cimbora ifjúsági lap szerkesztői munkájáról, melyet egészen haláláig végzett. A kötet második felében Benedek Elek verseit és rövidebb prózai alkotásait olvashatjuk, s mindegyik mű hangulatának megérzéséhez egy mostani fotó segíti a nézelődő olvasót. Megismerhetjük Erdély gyönyörű tájait a a Tölgyesi-szorostól a híres Tordai-hasadékon, vagy a Szent Anna-tavon keresztül a Kárpátok vad hegycsúcsaiig. A gazdagon illusztrált kötetből megismerhetjük Székelyföld állatvilágát és népi hagyomyányait is.
Az elsodort író. In memoriam Szabó Dezsőszerk. Gróh Gáspár
Nap
író
Szabó Dezső (1879-1945) a 20. századi magyar irodalom egyik legvitatottabb alakja; olyan író, akit hívei óriásként magasztaltak, bírálói pedig munkássága minden vonatkozását - gondolatait és stílusát egyaránt - elvetették. Juhász Gyula például a sokat mondó Rab titán című versével ünnepelte, ugyanakkor Kosztolányi megsemmisítő kritikát írt Az elsodort faluról. A műfordító Kállay Miklós 'a pamflet Michelangelójának' nevezte, mások már a neve hallatán is fanyalogtak vagy átkozódtak. A kötet kronológiai rendet tartva tekint végig Szabó Dezső pályáján, a kolozsvári szülőháztól az ostromlott Budapest egyik Rákóczi téri bérházának pincéjéig. Hogy Szabó Dezső mennyire foglalkoztatta kora irodalmát, azt jól jelzi, hogy a két világháború közötti magyar irodalom szinte minden számottevő alkotója hallatta hangját a személyét övező polémiákban. Volt, aki vívódó, igazságkereső félistennek lát ta, más meg 'sárvulkánnak', amely, ha kihűl, csak sarat hagy maga után, korábban csak Adyval kapcsolatban hangzott el annyi szélsőséges vélekedés.
Szépirodalom
Ambrus Zoltán válogatott novelláiszerk. Gere István - Erős Kinga
M. Napló
novella
Egy méltatlanul keveset emlegetett író, Ambrus Zoltán életművéből válogatott össze egy kötetre valót Gere István, reprezentatív kollekciót kínálva az olvasóknak egy olyan szerző novelláiból, aki korának a 20. század első felének egyik legjelentősebb, rendkívüli műveltséggel bíró irodalmára volt. Ambrus Zoltán (aki a Sorbonne-on végezte francia irodalomtörténeti szemináriumait) pályakezdő újságíróként a Hét, a legendás Borsszem Jankó, majd az Új Magyar Szemle munkatársa lett, öt éven keresztül (1917 és 1922 között) igazgatta a Nemzeti Színházat, megteremtve a modern, haladó stílusú hazai színikritikát. Írásaiban amelyekre leginkább a francia prózairodalom óriásai, Flaubert, Maupassant és Anatole France hatottak leginkább a korabeli urbánus lét zsánerei, problémái jelennek meg, de éppúgy foglalkoztatta a dzsentrivilág letűnőben levő világa is. A jelen kötetben tizenhárom rövidprózai írása szerepel, amelyet öt kötet legjobb művei közül választott ki a szerkesztő. A kollekcióban egyebek mellett olyan novellákat találhatunk meg, mint az Asszonyok vallomásai, a Levelek a menedékházból, A gombkötő, A szerelmes gladiátor, Az okleveles tündér vagy az Egy színdarab története. A kiadványt Gere István utószava zárja (Egy csöndes szemlélő szerelmei).
Bereményi Géza: Jézus újságot olvas. Válogatott novellákKossuth
novella
A népszerű színházi és filmrendezőről, forgatókönyvíróról, Bereményi Gézáról talán kevésbé ismert, hogy lassan negyven éve íróként is tevékenykedik. A sorrendben tizenharmadik kötetében egybegyűjtött tizenkét novellának látszólag semmi köze sincs egymáshoz, mégis talán az egybefűzi őket, hogy szinte mindegyik valami különleges emberi kapcsolatról szól. A címadó Jézus újságot olvas egy gyermekkori emléket elevenít fel, mikor a nagybeteg szerző lázálmában a Megváltót látja megtestesülni, amint éppen újságot olvas betegágyánál. A novella a vallásos élmény gyermekkori megjelentésének megható története. A rendkívül érdekes Svéd király című alkotás egy olvasó és egy könyvhős: egy boldogtalan egyetemista fiú és Károly Gusztáv svéd király különös, korok között átívelő párbeszédét rögzíti. A Petőfi Ha férfi vagy, légy férfi c. költeményének elemzése szintén gyermekkori emlék, melyben keveredik a gyermekkori szerelem megismerésének témája az 1956-os forradalommal. A Csendőrök című novellában egy fiatal lány szerelmi drámája jelenik meg a kivégzése előtt. A két záró novella (Hóesés a Vízivárosban; Eldorádó) pedig szintén a várkörnyéki gyermekkorba visz minket vissza.
Cortázar, Julio : SántaiskolaL'Harmattan
regény, Argentína
A hatvanas évek elején, Párizsban töltött időszaka alatt írta Julio Cortázar Sántaiskola című, 1963-ban spanyol nyelven megjelent regényét, amely a maga idejében valóságos kultuszregénnyé lett. A magával ragadó tudatfolyamokból összeálló, az irodalmi szürrealizmus, a mágikus realizmus és a francia "noveau roman" erényeit egységesítő, a pályatársak közül talán leginkább Henry Miller és James Joyce stílusjegyeit magán viselő, nagyszabású munka komoly, de csábító kihívás a művelt olvasó számára, nemcsak az elképesztően gazdag témaszövevény és a különlegesen kidolgozott karakterek, hanem a könyv szokatlan szerkezete miatt is: az összesen százötvenöt fejezetből álló mű alternatív módon olvasható, az első ötvenhat, hagyományosan egymás után következő rész után szabad teret adva az olvasó kreativitásának, számos lehetőséget kínálva a dramaturgia és a végkifejlet alakítására. A bonyolult szövésű történetnek egy főszereplője és két mesélője van; a valódi protagonista, a Párizsban élő argentín író-filozófus, Horacio Oliveira, egy művelt és fecsegő természetű bohém, a helyi értelmiségi és művészelit karakteres tagja, aki a naphosszat tartó merengés, a hozzá hasonlókkal való vég nélküli eszmecseréken, jazz-hallgatáson és füves partikon kívül figyelmét kizárólagosan szerelmére és múzsájára, Lucíára, azaz La Magára fókuszálja. A párhuzamos részekből azonban kiderül, hogy igazából a történetet egy Morelli nevű, kívülálló író meséli, rálátást kínálva az eseményekre egy másik, objektív szemszögből is. A maga nemében alapműnek számító, a kor jellegzetes művészvilágának színes kaleidoszkópjába betekintést engedő kötet az igazán harcedzett, ínyenc olvasmányélményekre nyitott olvasóközönség figyelmére számíthat.
Horváth Viktor: Török tükörJelenkor
történelmi regény
A Török tükör időutazásra hívja az olvasót a 16. századba, a félelmetes Szulejmán szultán frissen meghódított tartományába – Magyarországra. Egy féktelen török kamasz szemével látjuk két nagy birodalom bizonytalan határvidékét, naptárak, adórendszerek, nyelvek, írások, szentírások, pénzek és hagyományok színes vásárát; találkozunk királyokkal, császárokkal, hatalmas szultánokkal, magyar főurakkal, oszmán bégekkel, kereskedőkkel, polgárokkal, falusi bírókkal, sőt néha még angyalokkal és dzsinnekkel, furcsa repülő szerkezetekkel is. Látjuk, ahogy Pécs városát meghódítja az Ezeregyéj mesevilága, az utcákon feltűnnek a tevék, a kertekben a kajszi és a füge, az erdőkben a rablók, felépül az első dzsámi és török fürdő. Ez a regény azoknak szól, akik meg akarják tudni, milyen volt a világ ötszáz éve, és akik szeretik, hogy akkor az élet nem volt sem szebb, sem rosszabb – más volt.
Lipcsey Emőke: ÖrdöghintaKortárs
regény
A Svédországban élő írónő regényének főhőse Bende Antal 2001. szeptember 11-én épp budapesti lakásában ücsörög, amikor megjelenik nála az ördög, és arról óhajt bájcsevegni, hogy vajon minden regénynek van-e cselekménye, azután korunk pénzéhségére, bajaira hívja fel a figyelmet, meg a demokrácia hiányosságairól papol álszent képpel, ám ekkor váratlanul fehér ruhás fegyveresek hatolnak a lakásba (szintén rejtélyes módon), házkutatást tartanak, a demokrácia ellenségeit keresik, mert: Aki nincs velünk, az ellenünk van. Bende Antal semmit sem ért a dologból, főként azután kell gondolkodnia erősen, amikor kalandos körülmények közt belekeveredik a New York-i terrorcselekményeket felgöngyölítő akciókba. Mindeközben Henrik szász fejedelem naplóját olvassa Buda visszavívásáról. Az abszurd történéseket a legvalószerűbb realizmusba csomagoló elbeszélés különböző idősíkjai ezek után egymásba játszanak, Bende Antal hovatovább egészen Henrik bőrébe bújik bele, és azt veszi észre, hogy a Henrik körül zajló játszmák és szereplők a 2001. évi eseményekével mutatnak ördögi párhuzamot. A játszma rejtélyét csakis az időben átjárva oldhatja meg. Az időjátékba az írónő bekapcsolja a krétai Minosz király történetét is, így bonyolítva a szálakat. Az anyagszerűvé, célirányosan elrendeltté alakított, megfogható, misztikus átjárókkal bíró idő áll a különös hangulatú regény középpontjában.
Lovász Krisztina: Adélka szerintAB-Art
regény
Az erdélyi származású, Magyarországon élő írónő regénye korábban a Helikon című folyóiratban látott napvilágot folytatásban .A történet főhőse Adélka, a naiv és szeretetre, szerelemre éhes könyvtároskisasszony, aki egész életét a könyvtárosi rend jegyében próbálja matematikai pontossággal vezetni, noha az élet, sajna, egészen másképp működik. Találós kérdésekbe csomagolt apróhirdetéseire csupa lehetetlen alak jelentkezik, mígnem kalandos párkeresési akcióira a főzős gyilkos teszi rá a pontot. A bájos magándetektívpár segítségével üldözőbe vett (álszerényen pulcsiban ücsörgő) szélhámost majd egy finnugrista konferencián sikerül végképp faképnél hagyni, mígnem a történet a fiktív jövőben záródik. Adélka, aki Amerikában fut be tévébemondói karriert, űrszemétté vált, pofozó csipkekesztyűje révén vesz elégtételt az őt ért sérelmeken. A fergeteges humorral előadott, számtalan posztmodern intertextuális játékkal, áthallással fűszerezett történet a kéziratot leadó írónő és a regény megjelentetését vállaló Kiadó Adéle néni fia sorsszerű egymásra találásával ér véget. A hrabali képtelenségekkel jócskán telitűzdelt regény egyszerre bájosan önironikus vallomás, melyben megjelenik az írónő gyermekkorának színhelye, Bánffyhunyad és kisebb családregény szálai is körvonalazódnak, valamint karikatúrája a jellegzetes mai szingli létnek is.
Nagy Abonyi Árpád: Budapest, retour Zenta, zEtna
regény, Vajdaság
A délvidéki magyar szerző regénye annak a talajvesztett jugoszláviai magyar értelmiségnek a kilencvenes évek eleji hányódásait ábrázolja, amelynek tagjai a délszláv háborúkat Magyarországon próbálták kihúzni. Az erőteljes, drámai feszültséggel terhes, ugyanakkor életszagú, noha szándékosan a fikcióba emelt, filmszerűen pörgő jelenetekben gazdag regény szereplői (posztmodern utalással a főhős neve Esti Kornél, a többiek Picasso, Bog Boy, Mosoly) állandóan keresnek valamit, éhesek, szomjasak, az érzékiség megmagyarázhatatlanul űzi őket, miközben minden mozdulatukat a hírekből áradó otthoni borzalom - lerombolt, ismerős városok, kétségbeesett arcok, katonák - képei kísérik.
Pusztai János: Árpád háza. Ősregény 199 rovásbanPüski
szatírikus regény, Erdély
Pusztai János több mint ötszáz oldalas regénye a manapság divatozó hun-szittya eredetkutatók és sumér-magyar ősbúvárok stílusában, fanyar iróniával készült posztmodern szatíra és kritikai korrajz egyszerre. Az Olt partján élő Ősúr és az Újbudán élő Pusztai Íróúr története párhuzamosan zajlik, miközben az író folyamatosan kommentálja, érzékelteti a nyelvi kifejezés határait, egyszerre leleplezve a köznyelv üres sablonjait, a délibábos ősmagyarkodás komikusságát és érzékeltetve a nyelv rejtett összefüggéseit, amelyeket az amatőr őstörténészek modorában a legkülönfélébb tipográfiai kiemelésekkel nyomatékosít.
Szentkuthy Miklós: Pendragon és XIII. ApollóMagvető
regény
Közvetlenül a második világháború után, 1946-47-ben írta Szentkuthy Miklós szürreális meseregényét, a Pendragon és XIII. Apolló címet viselő elképesztő és lenyűgöző művet, amely ezután több mint hatvan évet várakozott az asztalfiókban. A bizarr, szecessziósan mitikus hangulatú, megannyi álomképszerű, néha mágikus, máskor groteszk jelenetekből egyetlen grandiózus történetfolyondárrá szövődő epizódok szervező ereje a műben a szépség, annak változó, ellenállhatatlan hatalommal bíró arcai. Ennek manifesztumaként jelenik meg rögtön a mű nyitányában Uther Pendragon, aki "pokolian és mennyeien, sátáni módon és Szophoklész legszebb versei szerint szép volt", e tulajdonságából fakadóan indítva útjára a végzet Arthur-mondakörből már jól ismert dramaturgiáját, megfűszerezve más térbe és időbe, legendákba kalandozó, barokkosan filozofikus vallásos zamatú eszmefuttatásokkal, hogy egy meredek kanyart véve a mese Rómában, XIII. Apolló pápa udvarában folytatódjék. Mindez korántsem jelenti, hogy az előző szál a semmibe tűnne, sőt, a mű valódi csúcspontja Pendragon visszatérése, méghozzá a gyönyörű nőként testet öltött Sátánként, megrendítő kísértésbe víve a már századik életévén is túl járó agg pápát... Az irodalmi ínyenceknek ajánlható kötetet Tompa Mária utószava zárja.
Tóth László: Egy öngyűjtő feljegyzései avagy esszék, futamokKalligram
esszék, Felvidék
Halk szavú, szerény, ugyanakkor személyes hangvételű, nagy látószögű esszéi a dolgok, a felület, a látszat mögé világítanak. Miért álságos azt mondani: Megdöntöttük a rendszert? Miféle ópium rejlik Márai naplóiban? Mit üzen egy régi, újra felfedezett antológia a hatvanas évekből? Miben rejlik a naplóírás szépsége és sorsszerű tragikuma? Mit jelent az olvasás? Mi a vasárnapi irodalom? Az ilyen és hasonló kérdéseket feszegető naplószerű bejegyzéseket, filozofálgatásokat meg-, megszakítják az író másik énjével, Alter Egonnal folytatott, önelemző, létértelmező párbeszédek, vagy inkább monológok és a hosszabb, nagyobb lélegzetű elemzések, pályaképek, pl. Tőzsér Árpádról vagy Domonkos Istvánról.
Troszt Tibor: Betyár világPro Pannonia K.
történelmi regény
A történelmi korrajz Somogy históriájának egy kevésbé... ismert fejezetét idézi fel... A történet előterében az 1800. évi inszurrekció - a Napóleon elleni nemesi felkelés - megyei balsikere rajzolódik ki, mely lázadáshoz, majd véres megtorláshoz 'vezette' a kényszerű újoncozást. A cselekményben a 'háttérből' megelevenedik a korabeli vármegye működési mechanizmusa; az udvari akarat kiszolgálásának kötelessége, sajátos konfliktushelyzetben a megyei szuverenitás, felemelkedés igényével. - Ezekkel a sorokkal ajánlotta figyelmembe 1994-ben könyvét a szerző, amelynek másfél évtizeddel megszületése után, kései, posztumusz megjelenésekor sem írhatnánk pontosabb, találóbb, figyelemkeltőbb sorokat erről az olvasmányos, érdekes "regényes újságról". Legfeljebb azt tehetjük hozzá, hogy a Betyár világot olvasva rádöbbenünk: az újságíró, a színikritikus, a különböző publicisztikai műfajok igényes művelője irodalmár is volt a javából. Troszt 2007-ben bekövetkezett halála következtében tehetsége a maga teljességében és gazdagságában sajnos nem bontakozhatott ki.
+
Elsőkönyvesek:
Elsőkönyvesek:
Borbély András: Hidegség, állatCédrus Műv. Alapítvány
vers, Erdély
Az erdélyi Gyergyóremetén született költő, író furcsa, szorongató címet adott első verseskötetének. A hidegség megfoghatatlan pusztán az érzékszerveinkkel. Egy hely neve inkább, ahonnan kivonultunk, ahol már nem lakozik a szó. De a hidegség mibennünk lakik - kimondhatatlanul Zóna, ahol úttalan utak rakódnak egymásra. Ahol - még épp csak - járni talán lehet. Lehetne ez a szó végső állomása, az utolsó fénypont, ahonnan bevilágítódik az út De a szöveg mint belső táj - puszta metafora. Ami megszülethet e helyen, már nem a szent, hanem egy idegen, az állat - olvasható a magyarázat a címadó vers sorainak végére szedett, könyörtelen makacssággal egymást váltó szavakról: Hidegség, állat. A nyitó vers (Könnyű föld) záró sorai jól visszaadják ezt az egyszerre zenei és gondolati költészetet: Tudom a szó csak fél szárnya a csöndnek,/ Könnyű bárkák. A mélység hallgatag./ Szavak: szélben megbillenő tetők./ Szavak: foszló, felhőkönnyű szárnyak./ Mind elmennek. A szó hiánya marad.
Király Odett: Magamon kívülPalatinus
vers
A fiatal lány önmagáról azt mondja: "azt hiszem, van egy vonal, ahova az én verseim is beilleszthetőek, de nem gondolom, hogy ennek nagyobb jelentősége volna, mint például a cukornak a teában. Hogy feloldódjak és beágyazódjam valami egészbe. Költészetbe, életbe, városba, faluba, vagy mindenhova egyszerre. Nézőpontok érdekelnek és emberi kapcsolatok." Rövid verseiben gazdag, ám sokszor szenvtelenül realista képeket használ, hogy saját emberi kapcsolatait teljes őszinteséggel elénk tárja. Mint mondja, egyszerre pesszimista és optimista; és valóban, a szövegek tartalma azt sugallja, ennek a lánynak keserű emlékei vannak, mégis, fiatal és életrevaló, színes és okos egyéniség. Verseit eddig a Mozgó Világ, a Holmi, az Árgus és Liget folyóiratok közölték.
Mihalovics Éva: Az afrikai gyémántkő és más történetekAccordia
novella
Mihalovics Éva a Havakba égetett szavak című antológiában jelentkezett nemrég novellával, most önálló elbeszéléskötettel lép az olvasók elé. A három ciklusra osztott kötet részben a történelem árnyékában futó emberi sorsokat (Üzen a történelem), részben a társas viszonyok, a szerelmi kapcsolatok, házasságok mélyén megbúvó elfojtott szenvedélyt, a mindennapokat irányító, végül mindig zsákutcához vezető élethazugságokat (Társas játékok), valamint a megalázottságból fakadó, szenvedélyes bűnt és ennek ellentétét, a számító, hideg, álszent emberi praktikákat leplezi le (Szerelem és bűn). Írásaira a finom pszichologizmus jellemző, noha főként a történetek, a cselekmény a hangsúlyos. Stílusa leginkább a pörgős amerikai bestsellerekére emlékeztet, ám az elbeszélést áthatja valamiféle lírai hang - a novellák többsége ugyanis személyes történet, abban az értelemben is, hogy sokszor maguk a főszereplők vallanak - bűntudatból, számvetésből, miként a záró novella idős asszonya, aki szenvtelen hangon meséli - halálos ágyán -, hogyan forgatta ki a férfiakat és tett tönkre családokat saját kényelme érdekében. Vallomás az is, amelyben egy holokauszttúlélő asszony meséli el, hogy egyszerű, életvidám kislányként hogyan használták ki a német tisztek a koncentrációs táborban és végül miként vált egyetlen vigaszává a névtelen, arctalan német tiszttől származó kisfia. Több történet szól a kényszerű kapcsolatokról, a nem tudom, miért vagyok vele-féle életérzésről, míg az utolsó ciklusban olvasható fantasztikus bűnügyi történet egy magyar kisvárosban játszódik, ahol rejtélyes kór üti fel a fejét, mely a (kihasznált, megfélemlített) nőket keríti hatalmába, akik gyilkolni kezdik a férfiakat.
Neszlár Sándor: Inter presszóFísz
novella
Álom és valóság, múlt és jelen. Az álmot megfejti a valóság, a jelen újra meg újra megidézi a múltat. A szerző első könyvében elveszejti olvasóját ebben a négyszögben. A kötet majd egy tucatnyi írása, karakterek, motívumok, helyszínek, események ismétlődésének szálára felfűzve, hol lazább, hol erősebb összefüggésben áll egymással. A Paradicsom Bisztró környékén újra meg újra felbukkanó piros ruhás nő, a hányással küszködő párok, a vészfékező vonat, s egy zeneszerző vissza-visszatérése segíti - számtalan más támpont mellett - az olvasót e fonál mentén haladni. A történetek fókuszában férfi és nő viszonya; hol tünékeny, hol megbonthatatlan összekapcsolódása áll. A szerző leplezetlen játékot űz olvasóival, első kötetes írókra oly ritkán jellemző könnyed, kiforrott stílusban kuszálja össze az események sorrendjét, bújik bele hirtelen szereplője bőrébe, emeli ki, majd mossa össze a párbeszédeket.
Pályi Sándor Márk: Holnap megdugom. Napló, írásokNoran
napló, karcolat
A fiatal szerző kamaszkori irodalmi kísérleteit adja az olvasók kezébe: naplóját és életrajzi hátterű novelláit, verseit. Korántsem banális vagy éretlen írások ezek azonban, sőt, mintha az egész kötet is jól fel lenne építve. A napló egy tipikus (megkockáztatható, elkényeztetett) budai fiú bájosan őszinte vallomása, melyben bravúros nyelvi humorral rajzolja meg érzelmi élete nem épp nyílegyenes fejlődésvonalát. A rajongva szeretett (szintén belvárosi úrifiú), finom és művelt Marci jelenti kiforratlan érzelmei egyik pólusát. Marci a megmagyarázhatatlan intellektuális vonzalmat, a komoly férfibarátságba oltott fájdalmas szerelmet, míg Sári a mindent betöltő Eroszt, a kábító szenvedélyt testesíti meg. Erdélyi csavargásai, varsói útja során, a barcelonai kávéházakban vagy a kedvenc budapesti házait szemlélgetve is csak az ő illatuk, tapintásuk, kérdéseik és kifürkészhetetlen indítékaik mozgatják gondolatait, míg színes, inkább bábszínházi háttérnek, a néha-néha elboruló vidám komédia díszletének ott a gyermekkori homályos emlékekből kirajzolódó rendszerváltás, a szamizdat, melyet az egyetlen fix pont, az SZDSZ-iroda testesít meg. A második rész Allen Ginsberg-i,Tolnai Ottó-i prózaversek, kassákos expresszionista hangulatfutamok, dokumentatív látleletek elegye, melyekben vonatablakból szemléljük a barátok lakásait (az egy-egy személyiséget, vonzódást és taszítást jelképező lakások, konyhák, házak örökösen visszatérő elemek), Pest fényeit, a csodaszép őszt vagy a budai égre karcolt hegyeket-felhőket, de végül is egyetlen cél, a címben jelölt lehetetlen vágyakozás tárgya játssza a főszerepet. Itt már minden Kangiszer Dóra lesz, főként a k-val kezdődő és a-val, n-nel folytatódó szavak. Mert a szavak végül is a legfontosabbak, hiszen a szerző állandóan játszik velük, csodálatos metaforákat talál, hiszen itt minden csak irodalom, minden az íróvá válásról szól, nemcsak a Ginsbergre feltűnően hasonlító buszsofőr (aki nem is tagadja kilétét, csak sajnos nem ér rá a műveiről beszélgetni, mert úgymond garázsmenet), hanem a Kangiszer Dórával megálmodott nagy szeretkezés is, ami a maga kamaszosan frivol naturalizmusával is csak ennek az álomnak, vágynak, ennek a személyes tényekből felépített költői másvilágnak a része.
Tolle, lege!
